Második fejezet

II. fejezet

A baleset

Kriszti mérgesen kihúzott a folyósóra.

- Gyere, akkor üljünk le oda!- mutatott egy padra. Leültünk.

A folyóson rengetegen voltak. Volt aki szaladt, de volt, aki bizonytalanul nézett körül a folyósón, ahogy én tettem. Ez főleg az ötödikesekre vonatkozott, akik a legújabbak a nagy gimiben. Kriszti éppen magyarázott valamit, csak az a baj, hogy semmit nem értettem belőle.

-Hát, nem? Egyszerűen utálom az ilyeneket.

- Én is.- mondtam, bár gőzöm sem volt, hogy miről van szó.

Ahogy bambultam, éppen egy osztálytársam futott el előttem, és pont Kriszti lába előtt eleset, és elterült. Vérzett, de nem láttam, hogy mije.

- Gyere, menjünk innen. Az egy dolog, hogy imádnak, de azért nem kell elterülni előttem.- azzal felhúzott a padról, és elindult, de én visszahúztam.

- Állj már meg! Szegény elesett, és te képes lennél itt hagyni!- ordítottam. 

Odamentem a lányhoz.

- Gyere, állj fel!- azza felsegítettem. Az orra vérzett. - Gyere, szóljunk egy tanárnak!- mondtam neki.

- Ne aggódj miattam, ez csak egy kis esés, az orrom meg van amikor magától is vérzik.

- Nem baj, azért inkább menjünk el.

- Mi történt már az első napon?- jött oda az osztályfőnök. A lány neki is ugyanazt adta elő, mint nekem.- Rendben, akkor elmegyünk az orvosiba. Valaki tud adni egy zsebkendőt?

- Tessék.- mondta Kriszti, és undorodva nézett a sebesült lányra, és rám.

- Na. gyere. Te pedig átvehetnéd a váltópólódat.- mondta nekem.

Folytatás: hamarosan